Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Környező települések képes leírás - Baja.tlap.hu
részletek »

Környező települések - Baja.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: baja.tlap.hu » Környező települések
Keresés
Találatok száma - 12 db
Bátaszék

Bátaszék

Tolna megye délkeleti részén a Dunát kísérő ártér és a Mecsekhez kapcsolódó szőlővel beültetett dombvidék vonulata között jelentős közúti és vasúti csomópontban fekszik a 6968 lakosú kisváros. Első írásos említése a településnek 1142-ből a cikádori apátság alapító leveléből való. A ciszterciek II.Géza uralkodása idején települnek a mai Bátaszék területére felépítve itt a magyarországi ciszterci rend első kolostorát. 1441-ben Ulászló király adománylevele már mezővárosként említi Bátaszéket. A ciszterci szerzetes rend tevékenysége és a település közlekedésközponti szerepéből adódó folyamatos fejlődést csak a török pusztítás állítja meg. A hódoltság megszűntével újraéledő mezőváros az új birtokosok által idetelepített nagyszámú német telepes munkája nyomán Tolna megye egyik legjelentősebb településévé válik Bátaszék. A város gazdasági - szellemi életében törést a II. világháború, majd az azt követő sváb lakosság kitelepítése felvidéki magyarok, székelyek betelepítése okoz. Ez a többfelől érkezett lakosság ma egységben él az 1995-ben újból városi rangot kapott településen...

Csávoly

Csávoly

Csávoly (németül Tschawal) község Bács-Kiskun megye Bajai kistérségében. Bajától mintegy 15 kilométerre található, az 55-ös főút mentén. Környezetét nagyban az Alföldre jellemző tulajdonságok határozzák meg. A tájba változatosságot a Kígyós-patak a falut kettészelő völgye, illetve az abban kialakított két mesterséges tó hoz. Történetét 1198-ig lehet visszavezetni. Első említései Chayolnak, illetve Thayalnak hívják. 1580-ban a török adólajstromok szerint 22 háznyi lakója volt. A későbbiek során a falu többször is elpusztult, majd újjáépült. Mai alakja 1734-ben alakult ki, az első templom 1740-ben épült. 1782 és 1784 között a kalocsai érsek parancsára 424 német települt ide Soroksárról és Hajósról. A nemzetiségi összetételt az 1947-es Potsdami dekrétum jelentősen megváltoztatta: 553 német származású személyt kitelepítettek Németországba. A helyükre csehszlovákiai otthonaikból a Beneš-dekrétummal elüldözött magyarokat költöztettek...

Dávod

Dávod

Dávod község Bács-Kiskun megye Bajai kistérségében. Dávod község Bács-Kiskun megye déli részén, Bajától délre, az 51-es főút mellett, a Duna árterén helyezkedik el. Dávod községet a Haraszt nemzetségből származó Daut család alapította, a XIII. században. A település ekkor mindössze 15 házból állot, lakói pedig halászattal foglalkoztak. 1315-ből származik az első hivatalos írásos adat, mely a falut megemlíti: ...Dau, hol vár is volt. 1321-ben pedig a Harasztiak templomot is építtettek a falunak, igaz ez az első még csak fából volt. 1330-ban Daut Leuszták, örökös nélkül hal meg, így Károly Róbert, Szekcsői Henrik bánnak adományozza a Dau család birtokát, mint a Haraszti nemzetség legidősebb élő tagjának. 1347-ből származik a következő forrás, mely szerint Hercegh Péter Bodrogh vármegye főispánjának sikerül a Harasztiaktól Daut megszerezni. Az adományozó levelek azonban mást mondanak. Hercegh Péter úgyis csak 1351-ben kapja meg hivatalosan a falut valamint a településhez tartozó földeket, vizeket, erdőket (ezek akkor még igeny jelentékeny méretűek voltak)...

Dunafalva

Dunafalva

Szeretettel köszöntöm Önt a Dunafalva Községi Önkormányzat Képviselőtestületének és a település valamennyi polgárának nevében. [Tekintse meg a dunafalvi Népházat!] úton Dunafalvára.. Ha ráklikkelt honlapunkra, ha rákeresett településünk nevére a világhálón, tehette például azért, mert helyi lakos, üdülőtulajdonos és szeretne tájékozódni a helyi ügyekről vagy éppen valamilyen ügyét szeretné intézni hivatalunkban, vagy településünkről elszármazott és szeretné látni mire jutottunk, vagy pihenési lehetőséget keres ... egy szó mint száz, érdekeljük Önt. Az érdeklődés kölcsönös. Honlapunkkal szeretnénk minden érdeklődővel megismertetni Dunafalvát, szeretnénk segítséget nyújtani a helyi lakosoknak a tájékozódáshoz, ügyintézéshez, keressük a kapcsolatot az innen elszármazottakkal, ugyanakkor várjuk az Önök észrevételeit, javaslatait is. Dunafalva község Bajától 20, Mohácstól 17 km-re, a Duna bal partján, Bács-Kiskun megyében helyezkedik el. Az 51 főút a településtől 18 km-re halad, melyen a település Bajától Nagybaracskán át, Mohácstól a mohácsi kompon át közelíthető meg...

Érsekcsanád

Érsekcsanád

Érsekcsanád község Bács-Kiskun megye délnyugati részén fekszik, a Dunától 5 km-re. Budapesttől délre 151 km, a megyeszékhelytől, Kecskeméttől délnyugatra 100 km távolságra van. A közműellátottság jó: az elektromos, víz, gáz, telefon, kábel-tv hálózat ki van építve. Az önkormányzat a szennyvízhálózat kiépítésére Sükösdel közösen nyújtott be pályázatot. A község déli részén, a főúthoz közel ipari területet alakított ki az önkormányzat. Az egykori Duna-ártéren több öntözőcsatorna található. Közülük a legnagyobb a Dunavölgyi-főcsatorna, amely Dunaharasztinál folyik ki a Dunából és a bajai szivattyútelepnél megy vissza. A Duna-parton lévő csanádi szivattyútelepet 1898-ban építették, a Sárközi-I. főcsatorna vizét emeli át a Dunába. Csanád korábbi települési helye a községtől nyugatra 5 km-re, a mai Duna-meder helyén, az "Ófalu" nevű területen volt. A folyószabályozások következtében az Ófalu legnagyobb részét elmosta a Duna, csak egy kis terület maradt meg a Vajas és a Duna között, a Révcsárda környékén. Itt a régészeti leletek alapján már a 11. században település volt. 1391-ben említi először egy oklevél Csanád falut, mely a kalocsai érsekség birtoka...

Hirdetés
Felsőszentiván

Felsőszentiván

Fels?szentiván az 55-ös f?út mentén fekszik, Bajától 18 km-re, Bács-Kiskun megye déli részén. Fels?-Bácska egyik nagy múltra visszatekint? települése, melyet a XII. sz.-tól több nemesi család birtokolt, amely tényekre a községi címer utalást ad. Fels?szentiván 1198 óta lakott település. A történelem viharait túlélte, lakói ragaszkodtak a helyhez, aminek oka els?sorban a nagyon jó min?ség? szántóföld, ezért földjét folyamatosan m?velték, a községet építették és fejlesztették. A falut körülvev? tanyavilág a XX. sz. végére teljesen elt?nt. A lélekszám 1949-ig emelkedett és 3421-nél megállt és azóta csökken (2008-ban 2043 f?). A Térkép szerint a község a 46,2-es szélességi fok és a 19,2-es hosszúsági fok keresztez?désében helyezkedik el. A fels?szentivániak létéhez a község neve ezer ág-boggal köt?¬dik. De, nagyon is érthet? módon, az elnevezés annyira természe¬tes a számukra, hogy eredete különösebben nem él a köztudatban. Talán csak az évente június második felében, 24-éhez - azaz Iván napjához - legközelebb es? vasárnapokon megrendezett bú¬csú emlékeztet a névadóra, Szent Ivánra, vagyis Keresztel? Szent Jánosra...

Hercegszántó

Hercegszántó

Hercegszántó község (horvátul: Santovo, szerbül: Сантоk 4;о) Bács-Kiskun megye Bajai kistérségében. A Dunától 12 km-re, Bajától 29 km-re délre az 51. számú főút mellett. Közvetlenül a szerb határnál Bácskában. Neve először okiratban Szent István uralkodása alatt említtetik, Zanthow alakban, majd jóval később, 1419-ben Hercegszántó formában. Az előtag arra utal, hogy a birtok a (Duna) szekcsői Herceg család tulajdonában volt. Szent István királyunk a falut a veszprémvölgyi apácáknak adományozta, mégpedig a helyi káptalannal és 30 házzal együtt. (Ez az akkori időkben tekintélyes településre vall.) Az adományozást Károly Róbert király 1308-ban megerősítette. Az okiratban említtetik, hogy a falu egész határa az apátnő birtoka, és hogy a vásárjog is, más jövedelmekkel együtt az apácákat illeti. Kitér a királyi levél arra is, hogy a határban őskori föld- és kőhalmok vannak, északon az Érhát, keleten a Bálvány nevű domb, déli részeken pedig egy erdő. A következő évszázadról nem sokat tudunk. Valószínű, hogy a mocsaras vidék menedéket nyújtott a lakosságnak a tatárjárás idején, amikor 1241-ben szinte az egész ország elpusztult...

Mohács

Mohács

Mohács közel 20 ezer lakosú város Baranya megyében, a Mohácsi kistérség központja. Ez Magyarország legdélebbi Duna-parti települése. A város egyik legfőbb nevezetessége az évente megrendezett busójárás, melynek idejére több ezren látogatnak el Mohácsra. A várostól délre történt 1526. augusztus 29-én a történelmi jelentőségű csata, melynek során a szervezetlen magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett a hatalmas túlerőben lévő török sereg ellen. A Dél-Dunántúl délkeleti szegletében lévő település, Magyarország egyik legdélibb városa. Kedvező infrastrukturális ellátottsággal bíró, rendkívül jó minőségű mezőgazdasági területekkel övezett város. A Duna útja Bajánál két ágra szakad. A szélesebb Duna-ág délnyugati irányt vesz, majd derékszögben délkeletre fordul. A keskenyebb dél felé folytatja útját. A két ág a horvát-szerb határon találkozik ismét. Ahol a szélesebb, az "öreg" Duna elfordul, ott fekszik Mohács. A város területének nagyobbik része a jobb parton terül el, itt él a lakosság 95%-a. A balparti városrész (Újmohács) lakossága közel 700 fő. 2007-től Mohács az Európai Unió dunai határkikötője. A várost elkerüli az 56-os főút, mely Szekszárdtól a horvát határig tart...

Sükösd

Sükösd

Sükösd nagyközség Bács-Kiskun megye Bajai kistérségében. A Duna-völgyi-főcsatorna mellett, a Dunától mintegy 6 km-re. Bajától 12 km-re észak-északkeleti irányban. Az 51-es és az 54-es főúton keresztül lehet megközelíteni. Történelme: Ósükösd területén feküdt hajdan az egész falu, a Dunához jóval közelebb, mint most. De a környék mocsaras volt, ezért a kalocsai érsek átköltöztette a falut a magaspartra a 19. században. Így alakult ki a mai falu. Nevezetességei: 1. A római katolikus templom 1821-ben épült fel. 2. A Szent Anna-káplona 1747-ben építette Pocskai Gergely. A legenda szerint azért, mert agyonlőtte a lányát egy vadászaton. A kápolna ma híres búcsújáró hely.

Hirdetés
Szekszárd

Szekszárd

Bármely irányból közeledünk a városhoz, megkapó látvány a lankás domboldalakról lekúszó utcák, terek képe. Szekszárd ma 36 ezer lakosával és otthonosságával a korszerű kisváros kényelmét nyújtja. Tolna megye székhelye a Dunántúli-dombság és az Alföld találkozásánál fekszik. A Szekszárdi-dombság és a Sárköz határolta település a Remete-patak (Séd-patak) völgyében indult növekedésnek. A várost ma északról a Sió-csatorna határolja. Szekszárdot a Budapest-Pécs közötti 6-os számú főúton, Baja felöl az 56-os számú közúton lehet megközelíteni. A város mellett elhaladó 6-os útról a 63-as számú székesfehérvári és a 65-ös számú siófoki útvonalak is elérhetők. Vonattal a Budapest-Baja vasútvonal vezet a megyeszékhelyre. A fővárostól való távolsága 144 km. A közeli Dunát átlépő Alföld a Sárköz és a kedvelt kirándulóhelyként ismert Gemenc vidékén kötődik a lankás Mezőföldhöz és a Dunántúli-dombsághoz. Szekszárd méltán híres borkultúrája a természet kínálta lehetőségekkel élők bölcsességét és hozzáértését dicséri. Amit felkínált a természet, gyakran elvették háborúk és kudarcok, mégis él és fejlődik a város. Szekszárd nevének eredete sokakat foglalkoztatott, a vita talán még ma sem zárult le...

Szeremle

Szeremle

A festői szépségű kisközség Bajától délnyugatra fekszik, a Szeremlei Dunának vagy Sugovicának is nevezett Holt-Duna-ág mellett. Történelme folyamán több megyéhez is tartozott, 1950 óta Bács-Kiskun része. Már a bronzkorban is éltek itt emberek, ezt ékesen bizonyítja a falu alatt talált bronzkori urnatemető. A vidéket a honfoglaláskor Botond törzse szállta meg, majd a besenyők települtek a környékre a XII. század elején. Középkori oklevelek tanusítják, hogy a falut Szent László királyunk 1093-ban a bátai apátságnak adományozta. Szeremle neve - írásmódját tekintve vagy húszféle változat ismeretes, mint pl. Zeremlyan, Zeremlian, Seremlyen stb. okiratban először 1323-ban fordul elő. A XIV-XV. századból rengeteg adat maradt fenn róla a Zichy-okmánytár 89 oklevelében, melyek határvitákból származó földesúri hatalmaskodásokról, határperekről szólnak. Ebben az időben Szeremle mezővárosi kiváltságokkal rendelkezett, és szabad királyi városi rangot viselt. (Nagyobb és gazdaságilag jelentősebb település volt, mint pl. Baja.) A lakossága a mohácsi vészig római katolikus volt, mely a reformáció kezdetekor feltehetően egységesen a református hitre tért át...

Vaskút

Vaskút

Vaskút mai területe már a Kr. u. 4. század idején lakott vidék volt. Ennek bizonyítéka a falutól délre, mintegy 1 kilométerre található teljes egészében fennmaradt földvár, illetve az ettől nem messze fekvő, hasonló korú, 5-6 méter magas halomsírok. Vaskút kedvező természeti adottságainak köszönheti, hogy évezredes település. Az északról és délről lápos mocsaras vidékkel védett, a gyűjtögető és legeltető életmódhoz is jó lehetőséget kínáló kitűnő mezőgazdasági talajok találkozása a homokhátsággal, a Mária könnyéig -kijáró Duna- közelsége, a napsütéses órák nagy száma, mind-mind letelepedésre csábították már a kőkorszak népeit is. A közég mai területén és közvetlen környékén számos olyan lelet került elő, amely hosszú és jelentős történelmi múltra enged következtetni. A község nevével először 1400-ban találkozunk Bachuta formájában, egy okiratban, amely arról tanúskodik, hogy a bácskai káptalan Töttös Lászlót újból beiktatja birodalmába. 1406-ban már Bácskut- ként említi egy bajai vásárról készített feljegyzés...

Tuti menü