Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Baja város bemutatása képes leírás - Baja.tlap.hu
részletek »

Baja város bemutatása - Baja.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: baja.tlap.hu » Baja város bemutatása
Keresés
Találatok száma - 11 db
Baja - Irány Magyarország

Baja - Irány Magyarország

Baja "a vizek és ízek városa". Mintegy negyvenezer lakosú, többnemzetiségű város. Budapesttől 160 km-re a Duna és a Sugovica partján épült, környékén a gemenci ártéri erdővel. A térség kulturális központja. Nevezetességei: reneszánsz Városháza, barokk stílusú ferences templom, nagy szerb templom (szép ikonosztázzal), a zsinagóga, a klasszicista kálvária kápolna, a barokk-copf Szent Péter Pál-templom, a mediterrán hangulatú Szentháromság tér, a Türr István Múzeum halászati kiállítása, a Nagy István Képtár és a bunyevác tájház. A holtágak és az árnyas vízpartok kiváló fürdési, illetve horgászási lehetőséget kínálnak. Személyhajó és yachtkikötő várja a vízen érkezőket...

Baja - Vendégváró

Baja - Vendégváró

Baját természeti és épített értékei teszik egyedivé és varázslatossá: régi utcái mediterrán hangulatot árasztanak. Helyi gasztronómiai nevezetesség a bajai halászlé. A település a Duna-Majna-Rajna vízi út kikötője. A város környéki folyóvizek homokos és zátonyos partjai fürdésre, kirándulásra alkalmas területeket kínálnak, de hódolhatnak szenvedélyüknek itt a vízi sportok szerelmesei is. A környék természeti látványosságai között kiemelt helyen a Duna, a Sugovica és a Gemenci erdő páratlanul szép és buja vízparti tájai szerepelnek. A helyi gasztronómia, a halételek részei a város varázsának. A Guiness-rekordként is jegyzett halászléfőző-népünnepély évek óta a világ minden részéről sok embert csalogat a városba.

Baja - Wikipédia

Baja - Wikipédia

Baja (németül Frankenstadt) város Magyarország déli részén, a Duna bal partján. Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa, a Bajai kistérség központja. Jelentős dunai kikötő és közlekedési csomópont. A Duna bal partján, a Mohácsi-szigettel szemben fekszik. Budapesttől 167 kilométerre délre található. Három nagy tájegység, a Duna-ártér, a Kiskunsági homokhátság és a Felső-bácskai löszhát találkozásánál épült. A legfontosabb déli átkelőhely a Dunán. A Duna bal oldali mellékága a Sugovica (más néven Kamarás-Duna), amelynek keleti partján Baja belvárosa, nyugati partján pedig a kedvelt üdülőterület, a Petőfi-sziget fekszik; a kettőt híd köti össze. A Sugovica déli végén indul a Ferenc-csatorna. A mai város területe már az őskorban lakott hely volt, és a vaskort leszámítva folyamatosan az is maradt; a régészeti feltárások újkőkori, bronzkori és népvándorláskori (szarmata) leleteket találtak. A 6. századtól avarok lakták a területet. A honfoglalás után fontos folyami átkelőhellyé vált. Első írásos említése 1323-ból származik. Neve török eredetű, jelentése bika; valószínűleg első birtokosáról, Bajáról kapta.

Baja város honlapja

Baja város honlapja

Baja város, bajai programok, halfőző fesztivál, rendezvények, színház, programajánló és eseménynaptár. Baja város történetéből: Baja történetének kezdetei a távoli múltban kereshetők, hiszen már az őskorban lakott hely volt. Ősidők óta vonzották az embereket a Duna bal partján elterülő gazdag legelők és a vizeket övező erdők. Ez a környék mindig megélhetést biztosított a megtelepedő emberek számára. Kedvező földraji helyzete miatt a terület, a vaskort kivéve, úgyszólván folyamatosan lakott volt. A honfoglalás után rövidesen fontos átkelőhellyé vált. A török uralom alatt jelentős erődítmény volt nagy kikötővel, több száz házzal, mecsettel, fürdővel. A 18-19. században az Alföld egyik legforgalmasabb kereskedelmi központjaként Baja gyors fejlődésnek indult, és a környék gazdasági, valamint kulturális központjává nőtt. A legrégibb időket őskori (neolitikum, bronzkor) és népvándorlás kori (szarmata népek) leletek tanúsítják. A VI. században avarok nyomultak a területre. Őket követték honfoglaló őseink, akiket vonzott a vízben, halban, vadban, legelőben gazdag vidék.

Baja város képviselő testület

Baja város képviselő testület

Bajavaros.hu - Baja város képviselő testületének a honlapja. A képviselőtestület hírei, szervezeti felépítése, feladatai és a város bemutatása. Az oldal témakörei: Baja Város Polgármesteri Hivatala, Elérhetőségek, E-önkormányzat, elektronikus tájékoztatás, Letölthető nyomtatványok, Adó számlaszámok, Szervezeti és Működési Szabályzat, Szervezeti felépítés, Közérdekű adatok, Belső Ellenőrzési Kézikönyv, Bajai Önkormányzati kisebsbégek, Baja Város Képviselő-testülete, Baja Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, Közbeszerzésekkel kapcsolatos Információk, Baja Város Közterület felügyelet kerületi lista, Helyi rendeletek, Közérdekű adatok, Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ), Önkormányzati fejlesztések, Pályázatok, Bajai Kistérség, Közoktatás, felsőoktatás, Egészségügyi, szociális intézmények, Sport, rekreáció, Közbiztonság, Gazdasági élet, Eurórégiók, fejlesztési térségek, Dunay Terézia festőnő képei.

Hirdetés
Bajai zsinagóga

Bajai zsinagóga

A város a törökök kiűzése után a Grassalkovich hercegek uradalma volt, ezért már 1728 után igen gyorsan és nagyszámban települtek ide zsidók. 1773-ban lett önálló hitközség és felépíti intézményeit. 1840-ben tűz pusztította a várost, leégett valamennyi hitközségi létesítmény. Egy év múlva újból felépítették, sőt a későbbiekben kórházat is építettek. Az egyre erősödő hitközség 1925-ben 2400 főt számlált és még ma is működik. Irodát és rendezett temetőt tartanak fenn. Címe: Telcs Ede u. 12. Elnök: Lichter Ferenc. Az egykori nagyzsinagóga ma könyvtár, falán az I. világháború zsidó hősi halottairól megemlékező emléktábla. Külsejét maradéktalanul helyreállították, a belső berendezés megtervezésénél mintaszerűen jártak el. Összehangolták a könyvtár funkcióit a zsinagógai térrel, így megmaradt az eredeti berendezés nagy része...

Belvárosi Római Katolikus Plébánia

Belvárosi Római Katolikus Plébánia

Baja-Belvárosi Római Katolikus Plébánia honlapja, melyet Tajdina József plébános atya megbízásából Csincsák Zoltán készített. Foto: Hartyányi Gábor. Az oldal köszöntőjéből: "Isten tegye teljessé a jót, amit meg kezdett benned.", szól a papszentelés szertartásában a püspök a szentelendő papjához. S ez egy életen át elkísér minden papot. Ez a gondolat segít bennünket, hogy Jézus a mi jó Pásztorunk, teszi mindazt a munkát teljessé, amit általunk végez egyházközségünkben. Ehhez a szolgálathoz, mindnyájunkra, kicsikre és nagyokra, fiatalokra és idősekre egyaránt szüksége van. Mindnyájunkat, papokat és híveket egyszerre hív szolgálatára. Az egyházban nem magunknak, hanem Istennek teszünk mindent, s mi azokat a kegyelmi ajándékokat élvezzük, melyekkel Isten megáldja népét. Elsősorban mindnyájan ajándékaik vagyunk egymásnak, s ez által örülünk is egymásnak. A mindenható Atyaisten gondoskodása, a Fiúisten testvéri szeretete valamint az öröm, a békesség, a szeretet, a jóság és a szelídség, mint a Szentlélek gyümölcsei tartsanak össze mindnyájunkat egyházközösségünkben.

Paduai Szent Antal Plébánia

Paduai Szent Antal Plébánia

Templomunk története egészen a XIV. századig nyúlik vissza. A kalocsai érsekség irattárában lévő feljegyzések alapján két plébánia is működött, az egyiknek Máté, a másiknak Bodor volt a plébánosa. 1423-ban Tamás és Imre állnak a plébániák élén. Az 1458. évi bajai plébános neve: Bajai Miklós. A plébániák a lakósság kizárólagos magyar voltára való tekintettel magyar plébániák voltak. Egyúttal azonban Baján már a XIII. században kolostoruk volt a lazább rendtartású ferencrendieknek is. 1441-ben már bajai születésű szerzetes P. János áll a rendház élén...

Templomok és gyülekezetek

Templomok és gyülekezetek

Barátok Páduai Szent Antal templom: A barokkstílusú templom szentélye 1732-34 között, hajója pénzhiány miatt csak 1756-ban épült. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Az építkezés csak 1796-ban ért véget a burkolással. Búcsú: június 13. Belvárosi Szent Péter és Pál apostolok templom: Az egyhajós templom Grassalkovich Antal gróf kegyúr anyagi támogatásával 1742-65 között épült, részben átalakították 1783-ban. Tornyát 1791-ben megnagyobbították. A templom zenei életéről bővebben az http://orgona.baja.hu oldalon. Búcsú: június 29. Kálvária Hétfájdalmú Szűz kápolna: A dombtetőn szabadon álló egyhajós, egyenes szentélyzáródású, lapostetejű kápolna egy korábbi, 1795-ben készült kápolna helyén épült 1836-ban. A szentély falához sekrestye kapcsolódik. Csehsüveg boltozatos hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat. Szent Rókus temetőkápolna: A Rókus utca, Deák Ferenc utca és Csendes utca által határolt temetőben álló kápolna egy korábbi, a pestis levonulása után 1739-ben emelt fogadalmi kápolna helyén épült 1795-ben. Orgonáját Dangl Antal építette 1870 körül, átépítették 1910-ben...

Hirdetés
Türr István múzeum

Türr István múzeum

A Türr István Múzeum Észak-Bácska, az egykori Bács-Bodrog vármegye északi részének tájmúzeuma, elsősorban e terület muzeális értékeit gyűjti, dolgozza fel, publikálja és mutatja be a látogatóknak. Baján múzeum alapítására először 1914-ben nyílt lehetőség. Déri Frigyes röviddel az első világháború kitörése előtt gyermekkora városának ajánlotta fel gazdag egyetemes kultúrtörténeti gyűjteményét és könyvtárát. Fel akarta építeni a közművelődés házát, meg is vásárolt a város központjában egy telket, melyet Bajának ajándékozott. Az épületben múzeum és könyvtár kapott volna helyet. Sajnos - az első világháború kitörése miatt - tervének megvalósítását a béke helyreállta utáni időkre halasztották. A háború után 1919-ben azonban Baja szerb megszállás alá került, s Déri visszavonta adományát, bizonytalannak ítélve a város sorsát, gyűjteményét pedig Debrecennek ajándékozta...

Utazás Bajára

Utazás Bajára

Új utazás oldal, amiben Baja történelmi bemutatása mellett az elérhető szálláshely kategóriák is szerepelnek. Kevesen ismerik ezt a várost részleteiben az elhelyezkedése miatt. Egy gazdagabb európai régió és Magyarország sokkal több hotel és üzlet ide települését is lehetővé tehetné. Még több fesztivál és rendezvény kiváló helyszíne lehetne a város.

Tuti menü