Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Bácskaság képes leírás - Baja.tlap.hu
részletek »

Bácskaság - Baja.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: baja.tlap.hu » Bácskaság
Keresés
Találatok száma - 4 db
Bácska - Wikipédia

Bácska - Wikipédia

Bácska történelmi tájegység a Duna-Tisza-közén, az Alföld déli része. Területének 85%-a Szerbiához (Dél-Bácska), 14%-a Magyarországhoz (Felső-Bácska), 1%-a pedig Horvátországhoz tartozik. Bácska történelme kapcsolódik Dacia, a Hun Birodalom, a Gepida Királyság, az első Bolgár Birodalom, a Magyar Királyság, az Oszmán Birodalom, a Habsburg Birodalom, az Osztrák-Magyar Monarchia, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, a Jugoszláv Királyság, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, a Jugoszláv Köztársaság, Szerbia és Montenegró, illetve Szerbia történelméhez. A bácsi vár: A Bácska elnevezés az egyik teória szerint szláv eredetű, Bács település nevéből származik. A másik elképzelés szerint, a táj névadója Bács várának első ispánja lehetett, s a név valószínűsíthetően az ótörök baya méltóságnévből származik. A történészek szerint a régió területét legelőször az illírek és a kelták lakták, később az avarok. A 9. században a terület Bolgár Birodalom része lett, Szalán vajda uralkodott a régió fölött, amelynek székhelye a legenda szerint a Duna és a Tisza összefolyásánál, Titelnél volt...

Bácska a határon innen

Bácska a határon innen

A Duna-Tisza köze legdélibb részén járunk, az Illancs homokbuckái és a magyar határ által közrezárt Bácskában (szerbül: Bačka, németül: Batschka), melynek 85%-a Trianon óta Szerbiához tartozik. Bajáról vagy Kiskunhalasról indulva Jánoshalma - Csávoly - Bácsbokod - Bácsalmás - Mélykút - Tompa lehet a kiválasztott túraútvonal. Herczeg Ferenc és a Gyurkovics család, svábok és bunyevácok, esetleg a bácskai rizses hús juthat eszünkbe a dél-alföldi és észak-szerbiai Bácska nevének hallatán. Talán a határ közeli fekvésének és nem éppen egyszerű megközelítésének is betudható, hogy a vidék természeti és kulturális értékeit kevesen ismerik. A tájat északról lezáró homokhátságon, az Illancson emelkedik az Ólom-hegy, a Duna-Tisza Köze legmagasabb pontja (172 m). Az egykori homokbuckás területnek ma már csak egy kis védett részlete figyelhető meg Kéleshalom közelében. Természetvédelem alatt áll a gyapjas gyűszűvirág Bácsalmástól délre található termőhelye is...

Bácska portál

Bácska portál

Bácskát alapvetően két részre lehet osztani a mai határok mentén: Észak-Bácska/Felső-Bácska: A magyarországi Bács-Kiskun megye területéhez, egy csekély része pedig a horvátországi Eszék-Baranya megye területéhez tartozik. Közép- és Dél-Bácska: A Vajdaság Autonóm Tartomány következő körzetei tartoznak hozzá: - Nyugat-bácskai körzet - Észak-bácskai körzet - Dél-bácskai körzet...

Bácskaság - Magyar Néprajzi Lexikon

Bácskaság - Magyar Néprajzi Lexikon

a Duna-Tisza közének a Baja-Szeged vonaltól délre eső része. Északi sávja kivételével ma Jugoszláviához tartozik. A honfoglalás korától magyarlakta vidék, a középkorban gazdag, viszonylag sűrűn települt táj volt. Két vármegye alakult ki területén: Bács kb. a Ferenc-csatorna vonalától délre és Bodrog attól északra. A török elől menekülő délszláv népcsoportok (szerbek, bunyevácok, sokácok) a 15. sz.-ban kezdtek beszivárogni a Bácska területére. A legnagyobb szerb beköltözés 1691-ben történt, a levert törökellenes felkelés után, Csernovics pátriárka vezetésével. Magyar lakossága a 16. sz. elejétől folytonosan pusztult vagy É-ra vándorolt és Buda elestétől (1541) a zentai csatáig (1697) tartó hódoltság ideje alatt majdnem teljesen eltűnt a tájról. A 18. sz. elején némely keleti és déli területeinek kivételével (Tiszai Kamarakerület, Csajkás kerület) visszaállították a két régi vármegyét, de 1802-ben összevonták Bács-Bodrog megyévé. A gyér délszláv lakosságú területre 1733-tól indult meg a magyar lakosság beköltözése, Jankovácra (későbbi Jánoshalma) r. k. magyar telepesek érkeztek...

Tuti menü